Fő menü
A Rubik kocka és a fenntarthatóság

A RUBIK KOCKA ÉS A FENNTARTHATÓSÁG


"A fenntarthatóság értelmezésére a közgazdaságtanban rendkívül eltérő megközelítésekkel találkozhatunk. Alapvető dilemma tehát a fenntarthatósági célrendszerek/stratégiák megfogalmazásakor, hogy a gyenge fenntarthatóság, avagy az erős fenntarthatóság elméleti összefüggéseit alkalmazzuk az egyes megközelítések esetében. A természeti és mesterséges tőke viszonya határozza meg alapvetően a gyenge és erős fenntarthatóság közötti különbséget. A gyenge fenntarthatóság elmélete kimondja, hogy a természeti és mesterséges tőke egymással helyettesíthető viszonyban áll.  Egy viszonylag új mutatószám, a teljes gazdasági érték (TGÉ) rendszere, mely alapvetően a környezeti értékek számbavételét is egy korszerű módon kezelő közgazdaságtani adaptáció, mégsem tudja megfelelően kezelni a pénz időértékéhez kapcsolódó erőforrás transzformációk kérdését. Erre a kérdésre adott jó választ a fenntartható gazdasági érték (rövidítve: FGÉ) mutatószám, mely egy olyan értékelési mód, amely képes – a lokális információk figyelembe vételével, azokat célirányosan felhasználva – integráltan bemutatni a természeti tőke mellett, a társadalmi és a technikai tőke-elemek változását, melyet a teljes gazdasági érték csak igen korlátozottan valósít meg.


A Teljes Gazdasági Érték (TGÉ), mint értékmérő igen erősen támogatja a közgazdasági irányok egyik legújabb változatát, az un. „low-carbon economy” célrendszerét. A „low-carbon economy”, azaz az alacsony szén-intenzitású gazdasági koncepció lényege, hogy a lokális gazdaság vagy piac szintjén, elsősorban az alacsony energia- és anyaginputtal működő struktúrákat preferálja, mely révén az erőforrások megfelelő kezelésének hosszú távú feltételeit is biztosítva látja. A fenntarthatósághoz kapcsolódó kritériumok értelmezése során ezért vehetjük alapul jogosan a „low-carbon economy” prioritásrendszerét, mely a fenntarthatósági kritériumok jelenleg legmodernebb szemléletben megfogalmazott, egyensúlykereső koncepciója.


A fenntarthatósági értelmezések értelemszerűen az erőforrások egyensúlyt teremtő felhasználására keresnek megoldásokat, gyakorlati modelleket, megvalósítható értelmezéseket. Azt gondolhatjuk tehát, hogy a fenntarthatóság modellezésére a jövőben azok a tudományos megközelítések alkalmasak, melyek jól definiáltan és félreérthetetlenül képesek megoldásokat nyújtani. Dolgozatomban azt kívántam bizonyítani, hogy a játékelméleti stratégia vagy modellalkotás egy alkalmas eszköz a fenntartható egyensúlykeresés folyamatára, és módszereivel megfelelő elméleti alapokat adhat gyakorlat számára. 
 
Szakirodalom áttekintés főbb következtetései:
  • A fenntarthatóság gazdasági értelmezése még mindig sok olyan nehézséget hordoz magában, amely miatt leképezése nehezen jut el az operatív megvalósítás szintjére. A fenntarthatósági kritériumok és gazdasági feltételek ma leghatározottabban a „low-carbon economy” szakterületi leírásaiban érhetők tetten, melyet ezért mind a politikai döntéshozók, mind a gazdasági szereplők követhető, elfogadható környezetvédelmi és/vagy klímastratégiának tartanak.
  • Az erőforrások kezelésének, fenntartható használatának kérdése a gazdasági egyensúlykeresés területén nyitott új lehetőségeket az elmúlt években, melyek közül egyik kiemelkedően érdekes és izgalmas megoldást a játékelméleti módszerek alkalmazása jelentett. Annak ellenére, hogy a gazdasági döntések vonatkozásában sok csalódás és bizalomvesztés is érte a játékelméleti stratégiai modellek alkalmazását, az új elméleti megközelítések, a megfelelő Nash-egyensúly keresés új módszerei, az egyszerűsített modellek alkalmazása, biztató jelenségnek tekinthetők a matematikai modellalkotás területéről.
  • A szakirodalom feldolgozás során említést tettem arról az új „low-carbon” szoftverfejlesztési megközelítésről, amely a régi, elavult szoftverek esetében jelent egy kedvező újrahasznosítási irányt. A megoldással lényegesen kevesebb anyag és munkaráfordítás révén vagyunk képesek régi szoftveralkalmazásainkat megfeleltetni az új fogyasztói elvárásoknak, azaz újra piacra vinni elavultnak hitt termékeinket. A szoftver regenerációs megoldás a Rubik kocka „layer by layer”, azaz sorról-sorra kirakás módszerének alkalmazásában rejlik, mely módszer imitálja a 3x3x3-as Rubik kocka kirakását, így rövid interakciókon keresztül tudja az új fogyasztói elvárásoknak is megfelelő állapotba (egyensúlyba) juttatni a fejlesztési folyamatot.

Saját kutatási eredményeim főbb következtetései:
  • A fenntarthatósági alapelvek és a Rubik kocka klasszikus „layer by layer” kirakási módszere szinkronizálhatók egymással. A Rubik kocka felépítésének és kirakásának fenntarthatósági értelmezése, a fenntarthatóság és a Rubik kocka kirakási algoritmusok közötti kapcsolat vizsgálatai egyértelműen bizonyítják, hogy a kocka térszerkezeti egyensúlyi állapotához vezető folyamat egyensúlykeresési folyamat, mely esetünkben a környezetvédelmi folyamatok egyensúlykeresésének modellezésére is alkalmas.
  • A játékelméleti stratégiai modellek kapcsán végzett elemzéseim jó mutatják, hogy a jelenlegi gyakorlatban több olyan gazdasági stratégiai modellel találkozhattunk, amelyek nem működnek igazán jól. A nem megfelelő működést alapvetően a modellek bonyolultsága, a sok-sok tényező, kritérium figyelembe vétele okozza. Annak érdekében, hogy a modellalkotás folyamata, és a modellek működési mechanizmusa ne essen a „túl komplikál és nem kérjük” kategóriába,  olyan egyszerűsített, de mégis működő modell szükséges, ami jól átlátható, megbízhatóan feltölthető adatokkal és könnyen korrigálható. Erre a kihívásra kínál megoldást a játékelméleti modellek alkalmazásához kapcsolódó három szintű „unortodox játékelméleti optimumkeresési” modellem.
  • A játékelméleti modellek, stratégiai optimumkereső rendszerek elemzése során megállapítottam, hogy sokkal célravezetőbb több kisebb különálló, és az üzleti környezetben másként reagáló, egyedi játékelméleti megoldásokkal jellemezni az egyensúlykeresés folyamatát, mint komplex soktényezős modellstruktúrákkal egyben függvényesíteni a folyamatot. A megújuló energiatermelés, azaz a fosszilis/megújuló cserére irányuló fejlesztési folyamatok esetében, három szintre bontva a fejlesztési programot, célszerű induláskor  nem–kooperatív játékelméleti módszert, ezt követően konstans állandó vagy zéróösszegű játékot, majd a kimeneti feltételek megfogalmazására során kooperatív Nash-egyensúlykeresést, többszemélyes oligopol játékkal alkalmaznunk.
 
  • Az általam felvázolt unortodox játékelméleti módszer a gyakorlati alkalmazás során feltételezi, hogy az egyes szakaszokra (input, kockaközép vagyis összekötő és output) időben rugalmasan módosítható függvénykarakterisztikák alkalmazunk, ezért sikeres megoldás lehet a bonyolultabb folyamatok modellezésére is, ha egymás után több egyszerű játékelméleti modellt rakunk optimumkeresési folyamatba. Az üzleti környezet  változásának függvényében ezek módszerek/játékok változtathatók és rugalmasan adaptálhatók egyéb gazdasági feltételrendszerek esetében is.


A dolgozat témája a fenntarthatósághoz kapcsolódó ismérvek újszerű értelmezése játékelméleti modellekkel, mely kutatás célja elsősorban az, hogy a gazdasági és politikai instabilitás tudatában is fenntarthatóan tervezhetők legyenek a különböző környezetvédelmi célú vagy a klímaváltozást előnyösen befolyásoló beruházások.
A játékelméleti megoldásokat manapság nagyon gyakran használják a gazdasági élet stratégiaalkotási feladatainak, vagy egyéb műszaki, erőforrás felhasználási problémáinak megoldására. Kiemelt szerepük van olyan helyzetek megoldásában, amelyekben egyidejűleg több döntéshozó egymással ellentétes érdekeit kell figyelembe venni, és a helyzet kimenete nagyban függ a különböző döntéshozók egyéni döntéseitől, a kialakított döntési stratégiák egymásra gyakorolt hatásától. A játékelméleti megoldások sok esetben találnak megfelelő egyensúlypontot a döntések kialakításához, azonban mégis nagyon gyakran szembesülünk olyan helyzetekkel, ahol a körülmények befolyásoló tényezők sokasága, vagy hatásuk bonyolultsága miatt, a játékelméleti megoldások több egyensúlypontot is mutatnak, megnehezítve a helyes döntés kiválasztását, vagy még rosszabb, ha egyáltalán nem találnak megoldást az ismertetett (matematikai összefüggésekkel csak bonyolultan leírható) feltételek között.
A szakirodalmi feldolgozás során ezért kiemelt hangsúlyt fektettem a gazdasági érték és a fenntarthatóság viszonyának klasszikus és új szemléletű bemutatása, mivel a fenntarthatóság értelmezése még mindig sok olyan nehézséget hordoz magában, amely miatt leképezése nehezen jut el az operatív megvalósítás szintjére. Sokak szerint a fenntarthatóság értelmezésnek kulcsa, ha meg tudjuk fogalmazni a fenntarthatóság kritériumrendszerét és elvárásait függvényszerű kapcsolatokon keresztül is. Fenntarthatósági szempontok matematikai értelmezése, a fenntartható gazdasági egyensúly vagy vállalati stratégiák játékelméleti megközelítésének bemutatása, klasszikus és fenntartható gazdasági egyensúlypontok keresésének értelmezése olyan kihívás melyhez kapcsolódóan számtalan elmélet, tudományos dolgozat, generatív képletek és számtalan tudományos próbálkozás kapcsolódik már évtizedek óta, de nem igazán átütő sikerrel.
A dolgozatban bemutatott, a Rubik kocka funkcionálisan strukturált kirakásán alapuló, Layer by layer metódussal működő projektfejlesztési módszer játékelméleti megoldásokkal keresi a fenntartható projektfejlesztés optimum megoldását, de koncepcionálisan is alapvető különbséget jelent a korábbi megközelítésekkel szemben. A bemutatott Rubik logikai megközelítés lényege, hogy a gazdasági szereplőt, vagy szereplőket befolyásoló körülményeket külön-külön kezeljük, ezekhez tartozó egyensúlypontokat elsősorban lineárisan rendezhető játékelméleti megoldásokkal szintekre rendezzük, majd ezeket az egyensúlyponttal már rendelkező megoldásokat rugalmasan adaptáljuk. A módszer különlegessége abban rejlik, hogy a Rubik kocka megoldási metódusán keresztül újra és úja, elsősorban a fenntarthatóság kritériumait figyelembe vevő állapotba tereljük a fejlesztési folyamatokat.A fent megfogalmazott „tiszta”, azaz biztos egyensúlypontot adó játékelméleti megoldásokat az a paraméter kiválasztási módszer garantálja, melyet a low-carbon projektfejlesztés során vezetünk be, és a lényegi tulajdonságokat a Rubik kocka megfelelő oldalaihoz, illetve kiskockáihoz rendeli a Churchman-Ackhoff eljárás és a SMART (Simple Multi Attribute Ranking Technic) hasznosságelemzés során.
A Rubik kocka kirakáson alapuló unortodox játékelméleti módszer így képes a jelenlegi gazdasági környezetet terhelő piaci hibák, externális, azaz a paci feltételrendszeren kívül elhelyezkedő, de azt jelentősen befolyásoló feltételrendszer feltérképezésére, mely létfeltétele a fenntartható környezetvédelmi beruházások megvalósításának. Társadalmi elvárás, hogy a fenntartható gazdasági struktúrákat támogató fejlesztések externális hatásainak pontos definiálásával, azok tipizálásával, az extern hatások összesítésével olyan (matematikai függvényekkel is leírható) törvényszerűségek kerüljenek megfogalmazásra, melyek a fenntarthatóság jelenleg érvényes kritériumrendszerét meg tudják fogalmazni a piaci szereplők, politikai döntéshozók számára. Az előbbi logikai menetet követve, a dolgozatban bemutatott „low-carbon rubik kockás projektfejlesztési módszertan” tehát úgy próbál megoldást találni a fenntartható beruházási, technológiai és egyéb, elsősorban „cleantech” gazdaságfejlesztési folyamatok megvalósítására, hogy azok gyorsan és lehetőség szerint a legolcsóbban, viszont hosszú távon is életképesen megvalósíthatók legyenek.
A „low-carbon rubik kockás projektfejlesztési módszertan” fejlesztése során kiemelt vizsgálati területnek tekintettem a megújuló energia beruházásokhoz kapcsolódó erőforrás-környezetet, mely meglehetősen sok ellentmondást hordoz magában, viszont elképesztően gyors fejlődésnek indult az elmúlt évek során.  Az Rubik kockás módszer reményeink szerint megteremtheti annak a projektfejlesztési gyakorlatnak az alapjait, mely a jövőben kiküszöbölheti a nem fenntartható beruházások megvalósítását, és elkerülhetővé válnak az olyan fejlesztési folyamatok, amelyek a jóléti mutatókat leginkább csak negatív irányba terelik.A fenntarthatóság értékrendjének, vagy gazdasági értelmezésének elemzése során világossá vált, hogy a hagyományos értékmérés rendszerei nem képesek olyan kritériumhalmazt megfogalmazni, amelyek valóban a fenntartható gazdasági értékelés rendszereit, a hosszú távon is életképes gazdasági struktúrák kialakítását alapozhatják meg. A játékelméleti alapokra támaszkodó Rubik logikás projektfejlesztés egy új szemléletű megközelítést jelent ebben a folyamatban.
 
Igazolt hipotézisek:
  •  H1: A környezetvédelmi célú vagy a klímaváltozást előnyösen befolyásoló beruházások életképességét, fenntarthatóságát befolyásoló projekt tulajdonságok kapcsolati rendszerét modellekkel le lehet írni.
  • H2: Játékelméleti módszerekkel történő fenntarthatósági egyensúlykeresés során, az összehasonlításra kerülő tényezők egymás közötti kapcsolatának függvényszerű leírása megvalósítható.
  • H3: A többváltozós próbafüggvények alkalmasak azoknak a tulajdonságcsoportoknak a kiválasztására, amelyek a projekt sikeres megvalósítását dominánsan befolyásolják.
 

Részben igazolt hipotézisek: 
H4: A 3x3x3 Rubik kocka egyes kirakó algoritmusaival a fenntarthatósági elvek szinkronizálhatók, a kocka oldalainak kapcsolatrendszere olyan térszemléletet és tervezési stratégiát ír le, amely új tudományos szemléletet ad a beruházás tervezés folyamatában. 
  
Összefoglalóan elmondható, hogy jelen dolgozatban hitelt érdemlően bizonyításra került az a tudományos felvetés, mely szerint a Rubik kocka kirakási algoritmusa, nevezetesen a „Layer by layer” módszer, alkalmas a projektfejlesztés folyamatának modellezésére. Ugyanakkor, megfelelő játékelméleti modellekkel úgy reprezentálható az egyes projekttulajdonságok kapcsolati rendszere, hogy a különböző környezet és klímabarát beruházások mind a humánerőforrás tervezés, mind a környezeti feltételek megőrzése, javítása szempontjából is jól tervezhető, alacsony kockázatú gazdasági környezetben valósuljon meg.
A Rubik kocka kirakási metódusa, az egyes karakterkockák (középkocka, élkocka, sarokkocka) kapcsolati rendszerének és helyreforgatásának értelmezése játékelméleti módszerek segítségével biztosítani tudja, hogy a legrövidebb idő alatt, viszonylag kis erőforrás felhasználási feltételek mentén tudjuk modellezni a fenntartható gazdasági érték koncepció által megfogalmazott kritériumrendszert.
 
Forrás: Fogarassy, C. (2014) Fenntarthatósági kritériumok értelmezése játékelméleti modellek alkalmazásával. - című doktori disszertáció

Date / Time